Lélekimádás - Vágtázó Halottkémek

Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen

A lelkeknek szárnyuk volt, néha most is érzem

Táltos-tüzük bennünk lobog, csak belülrol éget

Világítson, azt akarja, ha majd te is érzed

Onnan ver az osidokbol az igaztüzu élet

Az Édenbol kitaszítva vissza kéne nézned

Érezd meg, miért születtél, s mivé kéne lenned

Mert holnapra az emberiség végleg el is veszhet

Nagyobb cél és nagyobb tér!

minden perccel jobban ég!

Hol a te idod?

hol a fej?

emberiség!

döntened kell!

Szállj!

lélek!

szállj!

lélek!

Es war einmal, wo es nicht war, vor nicht allzu langer Zeit

Seelen hatten Flügel, manchmal spüre ich sie noch

Unser Taltos-Feuer fliegt in uns hinein und brennt nur von innen

Zünde es an, du willst, dass es zu spüren ist

Von da an schlägt das echte Leben von den Osids

Du solltest zurückblicken, nachdem du aus Eden vertrieben wurdest

Spüre, warum du geboren wurdest und was du sein solltest

Denn morgen könnte die Menschheit für immer verloren sein

Größeres Ziel und mehr Platz!

es brennt jede Minute besser!

Wo ist deine Zeit

wo ist der kopf

Menschheit!

Sie müssen entscheiden!

Reinkommen!

Seele!

runter!

Seele!