Csalódott vagyok - Zanzibar

Olyan csalódott vagyok, túl sok a jó dolog

Nem áld s üldöz a sors, ami járt, annyit adott

Ha rám szakadna az ég, talán valamit sajnálnék

Gondtalanság nélkül mindjárt jobban ellennék

Ne kérdezz, nincs nagy talány,

Ketten maradtunk, én és a magány

Eltűnt a hang s eltűnt a kép

Egy gyűlölt szóval tőlem mindent elvettél

Mindenütt csend és sötét

Nem maradt más, mikor végleg elmentél

Olyan csalódott vagyok, ha újra rád gondolok

Miért ne hittem volna, hogy benned ugyanaz a tűz lobog

El szeretnék szökni, lelépni végre

Mutasd meg kérlek, merre a világ vége!

Ne kérdezz, nincs nagy talány

Ketten maradtunk, én és a magány

Eltűnt a hang s eltűnt a kép

Egy gyűlölt szóval tőlem mindent elvettél

Mindenütt csend és sötét

Nem maradt más mikor végleg elmentél

Ne kérdezz, nincs nagy talány

Ketten maradtunk, én és a magány

Eltűnt a hang s eltűnt a kép

Egy gyűlölt szóval tőlem mindent elvettél

Mindenütt csend és sötét

Nem maradt más mikor végleg elmentél

Ich bin so frustriert, es gibt zu viele gute Dinge

Er wird nicht gesegnet und verfolgt von dem Schicksal, das ihn getroffen hat

Wenn der Himmel an mir zerfetzte, würde mir vielleicht etwas leid tun

Ohne Sorglosigkeit wäre ich dagegen besser dran

Frag nicht, es gibt kein großes Rätsel

Wir wurden allein gelassen, ich und die Einsamkeit

Der Ton verschwand und das Bild verschwand

Mit einem verhassten Wort hast du mir alles genommen

Stille und Dunkelheit überall

Als du endlich gegangen bist, war nichts mehr übrig

Ich bin so enttäuscht, wieder an dich zu denken

Warum dachte ich nicht, dass das gleiche Feuer in dir floss?

Ich will weglaufen, endlich absteigen

Bitte zeig mir, wo die Welt ist!

Frag nicht, es gibt kein großes Rätsel

Wir wurden allein gelassen, ich und die Einsamkeit

Der Ton verschwand und das Bild verschwand

Mit einem verhassten Wort hast du mir alles genommen

Stille und Dunkelheit überall

Als du endlich gegangen bist, war nichts mehr übrig

Frag nicht, es gibt kein großes Rätsel

Wir wurden allein gelassen, ich und die Einsamkeit

Der Ton verschwand und das Bild verschwand

Mit einem verhassten Wort hast du mir alles genommen

Stille und Dunkelheit überall

Als du endlich gegangen bist, war nichts mehr übrig